SÁMUEL ELSŐ KÖNYVE
2. fejezet
Anna hálaéneke
1 Akkor így imádkozott Anna: Örömöt szerzett szívemnek az Úr, felemelte arcomat az Úr. Tudok már mit felelni ellenségeimnek, mert szabadításodnak örvendezhetek. Lk 1,46-55
2 Nincs olyan szent, mint az Úr, rajtad kívül senki sincsen, nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk. 2Sám 22,32; Zsolt 18,32
3 Ne beszéljetek oly sokat büszkén, gőgösen, ne hagyja el szátokat kérkedés! Hiszen mindentudó Isten az Úr, és ő teszi mérlegre a tetteket.
4 A hősök íja összetörik, de akik a földre rogytak, az erő övét kötik magukra. Ézs 40,30-31
5 A jóllakottak elszegődnek a betevő falatért, de akik éheztek, folyton ünnepelnek. Hetet szül, aki meddő volt, és gyászol, akinek sok fia volt.
6 Az Úr megöl és megelevenít, letaszít a sírba, és újra felhoz onnét. 5Móz 32,39
7 Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá, megaláz és felmagasztal. Zsolt 75,8
8 Fölemeli a porból a szűkölködőt, és kiemeli a szemétből a szegényt, az előkelők közé ülteti, és örökségül főhelyet ad neki. Mert az Úréi a föld oszlopai, rájuk helyezte a földkerekséget. Zsolt 113,7-8
9 Híveinek lépteit ő vigyázza, de a bűnösök a sötétben vesznek el. Senkit sem tesz hőssé a maga ereje. Zsolt 33,16; 121,3.8; Zak 4,6
10 Összetörnek, akik az Úrral perbe szállnak, mennydörög ellenük az égben. Megítéli az Úr az egész földet, de királyát megerősíti, felkentjének hatalmat ad. Lk 1,69
