Istenem!
Te tudod, mennyire elfáradtam már, most mégis újra el kell indulnom, mert csak akkor tudom megtartani a helyem ebben a világban, ahol élek, ha elszánom magam, hogy elhagyjam, újra és újra nekivágjak a Nagy Utaknak.
Adj erőt, hogy érezzem: van még értelme csinálni és
nem csak azért csinálom, mert belevakultam a munkába és nem vettem észre, hogy
már rég abba kellett volna hagynom.
Adj erőt, hogy nyitott maradjon a lelkem, és ne legyen
fontosabb számomra a saját bánatom, mint más emberek szenvedései.
Adj erőt, hogy elviseljem az idegenek közömbösségét,
lenézését, a céltalan várakozások óráit, a nappalokat és főleg az éjszakákat, a
riadt ébredéseket idegen szobákban.
Adj erőt, hogy lelkem ne próbáljon elmenekülni a
pillanat elviselhetetlen szorításából, ne nézzek mindig a távoli célba, ne
pusztítsam el előre a meg nem élt időt, kis életem építőtégláit.
És most itt az idő, hadd érezzem a vállamon kardod
érintését, hogy lovagoddá ütsz, és újra felszentelsz a harcra. Engedj elmennem
és hozzál vissza azokhoz, akiket szeretek.
Ámen.”
https://www.youtube.com/watch?v=Rvdk9Zs6JSM
