Kakucsi koncertek 19. rész - emlékkoncert...
Bár volt már itt hasonló (Chris Rea, Fenyő Miki, ha emlékeztek...), de ez mégis más..., mert ma este azok emlékére játszik itt nálunk a magyar rock történetének egyik legnagyobb klasszikusa, akik már nem hallgathatják, pedig velük nőttek fel, minden szívdobbanásukban ott volt minden ritmus, minden szavukban minden dallam, minden gondolatukban minden szöveg, a Petróleumlámpától a Napot hoztam, Csillagot-on keresztül Lénáig, a Gammapolisig (most búcsúzom, Jóbarátaim..., találkozunk még, mondanám...), a Nyári éjek asszonyáig... Ervin, István, Laci... ma este értetek szól az Omega, a Naplemente, a Fegyverkovács balladája, és az Életfogytig rockandroll. De legjobban mégiscsak a Mozgó Világ soraiban vagytok jelen számomra... amíg csak élek.
"Mit jelent, ha áll a folyó
Mit jelent, ha sima a tó
Mit jelent, ha áll a szél
Azt, hogy már nem él
Mint a mozdulat, ha félbemarad
Mint az út, amelynek vége szakad
Mint a vízesés, mely megfagyott
Ha nem megyek, nem vagyok
Lennék fű, mely újra kinő
Lennék lélegzetnek friss levegő
Lennék szó, mely szól Neked
Lennék kéz, mely vezet
Volnék tánc, mely körbeforog
Mitől a Föld szíve dobog
S én lennék egy szívben a vér
Mely soha nem áll, de visszatér"
https://www.youtube.com/watch?v=IguTrpxXGSM&list=RDbrcU2Hwj0yQ&index=9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése