kakucsi koncertek 10. - Tina

Kakucsi Koncertek 10. rész.

A kakucsi sportpálya helyén felépült Wembley Stadion először ad helyszínt sorozatunknak, a debütáló fellépőnk pedig nem mást, mint SIMPLE THE BEST, a Rocknagyi, a rock'n'roll sok királynője közül is a legnagyobbak egyike, Tina Turner.

Korábban élőben 1990 környékén láthattam az MTK stadionban, noha előtte a BS-ben kétszer is fellépett (az egyiken talán ott lehettem én is...), később pedig a Népstadiont is megtöltötte csodálatos személyiségével, bájával, áradó szexualitásával és bombaerős hangjával.

Ezúttal a One Last Time Live In Concert turnét (Live from Wembley Stadium, 2000) tekinthetjük meg, ahol a külsőségek valóban Királynőhöz illőek..., az Udvarhölgyek pedig... nos, arra szavak sincsenek... de persze, egyik sem ragyogja túl Tinát!

Nézzétek (érdemes!), hallgassátok és ne csodálkozzatok: SIMPLE THE BEST!

https://www.youtube.com/watch?v=7b4jc9beA0c&list=PL3MjHF4295cpOEVLvjhE1_rxPgp1e6Psy&index=11

Csiperó

 (Tóbiás Laci írása 2025. 09. 29.)
Szervusztok!

Tegnap, szeptember 27-én - mint Libor Zoltán írta a fb-ján - néhány tucatnyi ember emlékezett rá, hogy Kecskeméten 35 évvel ezelőtt alapították az Európa Jövője Egyesületet, a Csiperót. Amikor Kriston Vizi Jóska, aki alelnökként volt része ennek a történetnek, invitált erre az alkalomra, azt is tudatta, hogy az alapítók és a Csiperó gondozóinak legbelső csoportja a bezárás napjának is tekinti ezt, az egyesület valójában évek óta nem működik.

Fél évvel előbb alapították a Csiperót, aminek akkor még nem volt a kabalája, így ez a neve sem, mint mi a Zabhegyezőt, ami szintén később kapta meg ezt a nevét. Nagyon hamar találkozott a két egyesület, a kecskeméti helyi csoport a Zabhegyező-mozaik szépséges darabja. Sok szakmai barátság köt csiperósokat és zabhegyezőket össze a kezdetektől. Fiatalok voltunk, a Csiperót, mint a közösségi alkotás keretét, egy szép nagy animációt álmodó Farkas Gábor is csak 48 éves volt, a tíz alapító legöregebbike 20 évvel fiatalabb.

Szép álmaink voltak és sok, nagyon-nagyon sok valósággá lett. Talán a Csiperóba is került néhány csepp, íz a Zabhegyezőből. A Zabehegyezőre biztosan volt megtermékenyítő hatása a Csiperónak. Alighanem nehéz lenne megmondani, a mai Zabehegyezőben mi van, ami valamikor a Csiperóval való találkozásból indult. És valószínűleg nem is fontos. Csak ilyen szomorú ünnepen, amikor a befejezés ünnepli 35 év csodáit.

És persze az élő Zabhegyező tud emlékezni azokra a találkozásokra, amik annyira hozzájárultak ahhoz, hogy megformázzuk magunkat. Minden egyes találkozásunk, mindenütt és mindenkivel megérdemli, hogy emlékezzünk rá. A Csiperóval sokan találkoztunk a Zabhegyezőből, egyenként is sok őrizni valónk van. Meg együtt is.

https://kecsup.hu/2024/04/elengedte-a-varosvezetes-a-csiperot-az-egyesulet-kijelentette-nem-kivan-elterni-az-alapkoncepciotol-unikum/

Kakucsi Koncertek 6. - Volbeat

A hatodik alkalommal a Kakucsi Koncertek sorozatába váratlanul beköszöntött a XXI. század! A sok kőkorszaki klasszikus után végre egy életteli, energikus, fiatal, friss zene, ahogyan azt 2021-ben azt a Volbeat megfogalmazta. A Lola Montez (14:55) és a Black Rose (1:55:51) kihagyhatatlan, de a többi is pörgős, zúzós felszabadult rockzene, ahogy egy rajongó fogalmazta találóan: "It‘ s like Elvis founded a metalband...". Láttam Őket élőben is, nem csak Kakucson ... csak már nem emlékszem, hogy hol, mikor, és melyik banda előzenekaraként... de rohadt jó volt! Let's Boogie!

https://www.youtube.com/watch?v=Tf4M3adcYpY&list=PL3MjHF4295cpOEVLvjhE1_rxPgp1e6Psy&index=3

Kakucsi Koncertek - 7. Carlos

Kakucsi Koncertek / 7. A Nemzeti Ünnepen a mexikói születésű Carlos Santana, a latin zene legnagyobb mágusa és legendája ad koncertet a Kakucsi Új Kenyér Fesztivál záróakkordjaként. Először 1983 május 13-án láttam Őt (inkább: Őket) élőben, a régi Budapest Sportcsarnokban, MINDEN IDŐK egyik legjobb koncertjén, akkor este, amikor a színpadon kapta a hírt, hogy megszületett a Fia... és csak játszott, játszott, és játszott... a csarnok dolgozói már felgyújtották a fényeket, de Ő csak játszott... elment az utolsó metró... de ő csak játszott... és tudtuk, addig nem lesz vége, amíg nem jön a mindent elsöprő Katarzis, az Europa. Feledhetetlen este volt... Ehhez képest érdekes adalék, hogy 1987-ben, az MTK stadionban otthagyam a koncertet, annyira úntam.

Legalább még egyszer láttam itthon, és kétszer külföldön, ebből az egyikre sajnos, sehogysem emlékszem, a másik 2018 júliusában volt, Olaszországban, Cattolica városában, a Főtéren... fantasztikus koncert volt az is. Legutóbb júniusban az MVM Dómban találkoztunk, ami valahogy mégsem volt olyan... nem jött át ugyanaz a varázs... Ez a 2013-as, a a mexikói Guadalajarában rögzített koncert viszont fantasztikus, már csak a közreműködők nagy száma miatt is, Cindy Blackman Santanától, Gloria Estefanon és Juanesen át a két állandó énekesig, Tony Lindsay-ig, és Andy Vargas-ig, egészen a 9 tagú Mariachy zenekarig, a fúvósokig, vonósokig(!) ütősökig... idönként több, mint 20-an vannak a színpadon, tessék csak megnézni 2:04:30-tól a finálét - de ne csak azt! 2:13:20-tól már csak duma, de az igényes kakucsi közönség azt is állva hallgatta végig. Santana - Earth cry, Heaven smile! 

youtube.com/watch?v=Q6W78dSEa1M&list=RDQ6W78dSEa1M&start_radio=1&t=8167s

Kakucsi Koncertek 8. BillMánia és MoBil Mánia

 Kakucsi Koncertek / 8. rész . BillMánia és MoBillMánia a Táborfeszten.

Ezúttal Alsóörsre helyeztük ki a Kakucsi Koncertek legújabb programját, a legendás Harley Fesztiválok eredeti helyszínére, ahol most Táborfeszt címmel négy napig hangoskodott a hazai rock és főleg metál bandák színe-java. A csütörtöki nyitónap metalista fellépői számomra teljességgel érdektelenek voltak (és nem érdemtelenül!), de hát Bill és a MoBill miatt érkeztünk Zorán fiammal.

Bill (miközben jóízúen elfogasztott három pohár árvaszúnyogot...) persze inkább a rockos, Kopaszkutyás, István királyos vonalat eröltette - de hát egy fesztiválon mi mást is tehetne? Egyértelműen jó műsort adott, bírta szusszal (Na, jó, azért ne a Corvin mozi Rockkarácsonyainak tempójára gondoljunk...), és remekül válogatott a hatalmas életműből. A kísérőzenészek kiválóan teljesítettek, a szólógitár élményszámba ment.

A váltott színpadoknak köszönhetően csúszás nélkül követte őt a MobilMánia zenekar, Zefivel és a Magyar Rock számomra leginkább ikonikus és hiteles alakjával, a betegségéből hál'isten teljesen felépült Kékesi Bajnok Lászlóval. Kiválő műsor, remek setlist, és Tóth Attila, az ifjú (hát igen, a Bajnokhoz és Zefihez képest ifjú...) énekes.

Aki némileg csalódást okozott az Vikidál Gyula volt, erejéhez képest túl sokat terheltek rá, noha ennek a zenekarnak rég nem Ő a frontembere. Sajnáltam minden percet, amit elvett Tóth Attilától... Bill is iegy ikon, de ő aznap is megszolgált minden egyes ráköltött fillérért... Szerintem Vikidál sem érezte jól magát, színpadi mozgása is zavarról árulkodott.

Szóljon a Rock, a Fekete Bárányok legszebb hagyományait idézően!

Köszöntse hatalmas taps a Kakucsi koncertek első hazai fellépőit, a Deák Bill Blues Band-et és a Mobilmánát!

Kakucsi Koncertek - 9. Bee Gees

 Kakucsi Koncertek / 9. rész . - Bee Gees

Közeledik a hétvége... folytatódik a Kakucsi Koncertek soha-véget-nem-érő sorozata. Ezúttal a Sastelepi MGM Grand Las Vegas-ból közvetítjük az egyik legrégebbi fellépőnk szuperklasszikus koncertjét. Íme a Bee Gees 14 de novembro de 1997., tessék meghallgatni, ahogy a Fiúk végigéneklik az ÖSSZES klasszikussá vált dalukat: Massachusetts, I've Gotta Get A Message To You, Words, Night Fever, Tragedy, How Deep Is Your Love, You Should Be Dancing... Ooopsz, azért az Augusztus – Október kimaradt (pedig épp’ aktuális…) és a Hattyúdal sincs köztük… (pedig az is az…). Sajnos sohasem láthattam őket élőben (Hiába ígérte Kern András!), és már nem is fogom. Maradt a tiszta szép nosztalgia, a hatvanas évek végének letisztult harmóniáival... hallgassátok, és ne szégyelljétek, ha picit bepárásodik a szemetek..., hiszen ez Bee Gees!

https://www.youtube.com/watch?v=e0npW4WoGmc&list=PL3MjHF4295cpOEVLvjhE1_rxPgp1e6Psy&index=2

"Nem kell, hát hányszor mondjam, nem kell!"

Nagy Feró ingyenes koncert

2025.09.13. Győr,

A kép az utolsó szám alatt készült.

Mondjuk, ha nincs ez a szar idő, akár két-háromszor ennyien is lehettek volna...!

Kovács István

15-16 éves lehettem .

Imádtam a Beatricét. Rendszeresen jártam a koncertjeikre. A Nagyvárosi farkas című nótájuk a lelkem legmélyéről szól. Úgy tekintettem Nagy Feróra, mint ha az apám lenne. Ott rajongtam koncertek után körülötte. Nagy becsben tartottam az autogrammot, amit nekem dedikált.

Kivülről fújtam a nótáikat, rongyosra hallgattam a szar minőségű koncert felvételeket. Jelképe volt számomra egy szar politikai, kulturális, és társadalmi rendszer elleni lázadásnak.

Most pedig szánakozva nézem mi lett belőle. Egy buta vénember, akinek fogalma sincs az őt körülvevő világról. Aki nyíltan vállalja, hogy szüksége van egy seggre, amibe bedughatja a nyelvét melegedni.

Lehet ezt a korra fogni? Miért ne lehetne. Idős korukra sokan válnak magatehetetlenné. Ám rengeteg idős embert ismerek, akik megőrizték az őszinteségüket, józan gondolkodásukat, és a valósággal való kapcsolatukat.

Nagy Feró nem ilyen. És nem is szenilis vénember. Hanem egy szolgalelkű, buta ember, aki nem lát tovább az orránál, és fingja sincs arról, hogy mi folyik körülötte.

Régen rajongtam érte. Most meg szánalommal nézem a vergődését, és felmerül bennem, hogy megváltozott, vagy mindig is ilyen volt, csak kamaszként ezt nem vettem észre.

Sajnos azt hiszem az utóbbiról van szó.