Kedves Barnabás!
Bányai Sándor vagyok, Zorán édesapja, többször is találkoztunk versenyen, talán még emlékszik...
Engedje meg, hogy ezúton én is köszönetet mondjak mindazért... amiért Zorán is köszönetet mondott az elmúlt napokban valamikor... és azon túl, sok másért is.
Mindenért, amit Önnek és Önöknek köszönhet, és nem túlzás úgy fogalmazni, hogy mindazért, amit Önnek köszönhetÜNK, hiszen az Ön hatása benne volt minden együtt töltött percünkben, minden megvalósított céljában, az El Caminoban, az USa-t keresztülszelő PCT minden napjában, Vietnám mind a 3.000 kilométerében... és egész életében, vele volt, és vele lesz, remélem, immár mindenkor és mindörökké.
Köszönöm, és még egyszer köszönöm, kívánom, hogy még sok-sok tanítványát indítsa el hasonló utakon, akár a fekete övek, akár a jobb emberré válás felé...
Nem tudok most többet írni, imáimban örzöm Önt!
Köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése