Elcsúszva...

részletek egy közös tréning kapcsán írt levélből...

"Szevasz!

Na, hát rendesen megleptél, és nem vagyok túl vidám tőle. De azt mindenképpen megjegyzem, hogy nagyon sok és fontos információt tettél bele az anyagba. Köszönöm.
De kezdjük az elején:

1. Én küldök Neked egy mailt és Te rendszeresen nem arra válaszolsz, hanem egy külön e-mailt kezdesz, ráadásul a minisztériumi címemre. Erről sehogy sem lehet leszoktatni Téged? :-)))

2. A multikulti kifejezést semmiképpen ne használjuk. Ez legyen az SZDSZ és a hozzá hasonló figurák szövege. Mi ilyen képzést nem csinálunk!!! És ez a mostani egyáltalán nem erről szól: civil szervezeti projektmenedzsment. civil jog és pénzügy, marketingkommunikáció.
Az önkéntes fogalmát még valahogy lenyelem, de azt is nagyon nehezen. Ezek maszlagok, mint ahogy a sok bla-bla is az információs levélből. Én nem szeretem ezt az amerikai stílust, és az alapítványaink nem is akarnak ennek a szekértolói lenni.
(na, de ezeket el tudjuk kerülni, igyekeztem kiírtani a levélből, amiben viszont rengeteg számomra is teljesen új információ van, és ettől kissé berágtam, mert szerintem ezeket időben kellett volna jelezni)

3. Én már nehezen viselem ezt a nagy természetközeli állapotot :-))), ami ugyanúgy maszlag és köze nincs a valósághoz, mint a multikulturális, az esélyegyenlőség és még sorolhatnák ilyeneket.
Nem azzal van a gondom, hogy kimegyünk a természetbe, nem is azzal, hogy a nemlétező nappal fogunk fűteni (bár én mindenképpen atomerőmű hívő vagyok, és ezt tudományos alapokon is be tudom bizonyítani, hogy mennyivel jobb, hatékonyabb és környezetbarátabb, mint a napenergia-elemek) Na, de ez is mindegy.
A gond azzal van, hogy elviszünk néhány gyereket olyan helyre, ahol gyakorlatilag nomád állapotok vannak. Elvárjuk, hogy ott jól érezzék magukat és megszeressék ezt a világot, de közben azt feltételezzük róluk, hogy nem találnak oda, hanem közös utazást kell szervezni. Lehet, hogy igaz, de a kettő ellentmond egymásnak. Vagyis, ha képtelen odamenni, akkor feszengeni fog azért, mert pottyantós WC van, mert nincs melegvíz, mert nincs áram stb. stb. stb.

Ha odatalál még akkor is felmerül ez a fajta feszültség, amit nem teljesen értek, hogy miért generálunk: vagyis ez nem túlélő tábor, nem szabadidőszervező képzés és még sorolhatnám.

Arról nem is beszélve, hogy ha a helynek nincs szállásadó és étkeztetési engedélye, akkor az NCA be sem fogja fogadni a számlát. Szóval ettől most megint némileg bizonytalan a helyzet, amit csak a fokoz a résztvevők hiánya. Ami azt is jelenti, hogy ez nagyon-nagyon olcsó kell legyen (kezd az az érzésem lenni, hogy amolyan magyaros hely ez is: nem adunk semmit, de Ti fizessetek, ez ám az élmény)
Azt ezek után fel sem merem vetni, hogy miként tudunk projektort használni, lesz-e tréningterem, vagy majd a búbos-kemence mellett gubbasztunk, ráadásul azon a héten kurva hideget ígérnek.

4. Én annak vagyok a híve, hogy a képzésnek meg kell teremteni azokat a feltételeit, ahol az emberek nyugodtan tudnak dolgozni. Ilyen volt a MaRoSzo (kivéve talán Kalocsát), meg is hozta az eredményét, bár nagyon rapszodikus volt a Te csapatod részvétele ebben.
A konfortzónából való kimozdítás pedig a tréner feladata és nem lehet eladni egy szar helyet úgy, hogy éppen ez a tanulságos benne.

Na, de a lényeg: kijavítottam az információs lapot. CSatolva küldöm vissza.

Köszönöm, mert volt ezzel munka bőven, csak mondjuk, ha szeptember elejére összeírod, akkor tudunk róla beszélni. Most viszont már semmire nincs idő. Halasztani az eseményt nem lehet, mert nincs más hétvége. Viszont a következő alkalom mindenképpen máshol legyen. A következő projekteknél meg előre találjuk ki, mert kicsit úgy tűnik, hogy elcsúsztunk egymás mellett a képzési feltételek kapcsán..."