2020. március 25., szerda

A koronavírus nem indul választáson. Az ellenzék meg igen.



„Senki nem szurkol a vírusnak. Természetes nemzeti egység van. Csakhogy a koronavírus nem indul választáson. Az ellenzék meg igen. Őket kell ledarálni. A tegnapi nap nem szólt másról.” 


Hogy lehessen, az előterjesztésbe bele kellett írni olyan, demokráciában már az ókori görögök által is elutasított, civilizációsan elfogadhatatlan kitételeket, amilyen a határozatlan időre átruházott hatalom. Ilyesmi napirendre vételéhez nyilvánvalóan semmilyen ellenzéki nem adhatja a szavazatát – ahogy nem adhatná fideszes sem, amint arra a pártnak egyébként még a legutóbbi önkormányzati kampányban is dolgozó Zárug Péter Farkas politológus is felhívta a figyelmet. Vagy épp a balos elhajlással aligha vádolható jogtudós, Király Miklós – annak a konzervatív politikai enciklopédiának a szerkesztője, amelybe a korlátlan felhatalmazást most minden eszközzel védő államtitkár, Orbán Balázs is írt.
A három hónapos felhatalmazás tehát ezért nem kellett Orbán Viktornak. Mert azt megszavazta volna az ellenzék is. Ezért csak az idők végezetéig tartó kellett neki – vagy legalábbis addig, ameddig ő úgy nem dönt, hogy most már lemond róla. (Eddig egy ilyen tapasztalatunk van: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet úgy hosszabítgatta meg a kormány félévente – legutóbb március 5-én – , hogy annak semmilyen, a törvényben meghatározott feltétele nem állt már fenn.) Vajon Orbán Viktor megszavazna-e időkorlát nélküli teljhatalmat Gyurcsány Ferencnek bármilyen helyzetben? Ugye, hogy nem. Az időkorlát nélküli felhatalmazás pontosan ugyanazért nem jár neki sem. Senkinek sem.
Az ellenérv, hogy ugyanis nem tudni, a parlament képes lesz-e összeülni három hónap múlva, hogy hosszabbítson, ezért kell a korlátlan idejű felhatalmazás: egyszerűen nevetséges. Nem más csinál belőle viccet, mint maga a felhatalmazási törvényjavaslat. Az mutatja meg ugyanis, milyen egyszerű néhány szóban, egyetlen paragrafusszakaszban rendezni ilyen kérdéseket. Idézem: „Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.” (5. § (2))
Nos, ha az Alkotmánybíróság ülését meg lehet tartani elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével, akkor meg lehet a parlamentét is.
Az az érv sem áll meg, hogy mivel a kormány csak a járvány elleni védekezésre használhatja a teljhatalmat, ezért nem lesz gond. Nem bizalom vagy bizalmatlanság, nem az érzelmek számítanak itt sem. Hanem a tapasztalat.
Két hete sincs érvényben a veszélyhelyzet, de fideszes polgármesterek Komlón vagy Szekszárdon máris arra használták rendkívüli jogosítványaikat, hogy kiiktassák a testületet, egyszemélyben hozzanak költségvetést, vegyenek újságot stb.
Ezek a visszaélések nem ködös félelmek, nem a kormánygyűlölet vad képzelgései – hanem tények, megtörtént események az elmúlt napokból.

Miközben, ismételjük el: a veszélyhelyzetet nem kellett meghosszabbítani, az ma is fennáll és 26-án sem „jár le”. Az a járvány végéig van. Intézkedések sem kerülnek veszélybe: a kormánynak továbbra is jogában áll rendeletet alkotni. Jövő héten pedig a kétharmados Fidesz egyedül is megszavazhatja a törvényt, benne a határozatlan idejű felhatalmazással.

Tényleg bravúr. Csak épp a legelkeserítőbb bravúr, amit valaha láttunk.
Mert most épp van valódi, közös ellenségünk.
Kicsi bár, de annál veszélyesebb.
Megvolt a lehetőség, hogy együtt, a pártpolitikai kavarást egy időre félretéve csak a vírus ellen küzdjön most mindenki.
Hogy nem így lett, azért kizárólagosan a kormányt terheli a felelősség.



Nincsenek megjegyzések: