Táska, balta, egyebek

Ma szinte sport nélkül telt a nap.

Viszont a tanévkezdésre vásárolgattunk - ennek örve alatt egy csomó mindent megvetettem magamnak, pld,. vörösboros poharat, és egyéb haszontalanságokat... mit csak szemem-szám megkívánt.

Közben telefon Balatonakaliból: Tünde. Akali 89 - Akali 2009... 20 év... jólesett, hogy hívott!

Szerepelt még még a napban: Hegedűs Kati (középsőcsoport, kb. 1968...), Rajnai Henrik (szembeszomszéd kb. 1969...) és Kun Tünci (gimi osztálytárs 1978).

Végül egy nagy hajrával vettünk íróasztalt is, és iskolatáskát is Zoránnak.

Utána elmentünk Bányai Petihez, baltát éleztetni (holnap akarom megvenni a téli tüzelőt a cserépkályhába...). Zorán kiszálláskor felvette a táskáját, és abban ment Peti elé - Neki mutatta meg elsőnek.

Az élezés jól sikerült... borotvaélesre...

Hazaértünk, elkeztem kipakolni az autóból... - ezalatt Zorán BELENYÚLT a baltába, és szétvágta az ujját.... Ijedten, sírva rohant hozzám... megértettem, hogy mi történt, számba vettem az ujját (hogy ne lássa a vért, és ne ijedjen meg mégjobban...) és ujjával a számban elkezdtünk szaladni fölfelé a lépcsőn, csapot-papot tárva-nyitva hagyva...

Fölértünk, nagyon meg volt ijedve, csöngetés, dörömbölés, Viki és Zsófi futnak, rövid esetleírás, gyors kötözés, Zsófi odadóan segít, Zorán zokog.

lemegyek, felhívom Petit, és gratulálok a jól sikerült munkához.

tapasztalati tanulás, élménypedagógia, kalandpedagógiai módszerek és a kalandpedagógus felelőssége...

P.S: Smidt Pál takarodjon!