·
2017. februárjában... Erdély felé... Budapest -
Nagyvárad - Brassó - Déva - Kolozsvár - Berekfürdő - Debrecen - Budapest. 1750
km. - kitérők nélkül. 12 nap. 4 képzés, és egy csapatépítés. 8 csoport. Több,
mint 200 ember. Jövök majd. Ma délután Nagyvárad, Ady Líceum... valaha minden
itt kezdődött. Hazamegyek. Annyi mindent kéne még elmondanom... Erdély felé
· Képzés-sorozatunk hol is kezdődhetne máshol, mint Nagyváradon, az
Ady Líceumban. Sok sok évvel ezelőtt (emlékezetesen viszontagságos körülmények
között...) itt tartottuk a Zabhegyező első határon túli programját, itt
tartottam az első képzésemet is, ami nem Magyarországon volt. Most negyvennél
több pedagógus kezdett nagy lendülettel, kilépve a komfort-zónából, egyenesen a
Maslow-piramis csúcsai felé törve. Ismerkedési és névtanulós játékok, páros
kommunikációs gyakorlatok, aztán teljes csoportos meseírás - hm... ezt még
gyakorolnunk kell :-)
·
tanulópad Nagyvárad, Ady Líceum, IX, osztály.
Zabhegyező forever. Az még csak hagyján, hogy minden itt kezdődött... de hogy
még most is tart! És este az Igazgató Asszony lelkesen dicséri nekem az Adys
Zabhegyezők részvételét a mai Szülők Bálja megszervezésében... Respect minden
jelenlegi és valahavolt Váradi Zabhegyezőnek!
·
A második napon Ludas Matyival, Döbrögi urammal
és az olasz ácsmesterrel kalandoztunk tovább, hogy aztán estére Al Capone
pókerbarlangjába érkezzünk, ahol a razzia miatt a hölgyek épp' Fekete Pétert
játszottak... Teljes élménypedagógiai szekvencia az egyéni döntésektől a páros
kommunikációs helyzeteken át a kiscsoportos és a teljes csoportos munkáig.
Befogadó közeg, ráismerések, AHA-élmények, tapasztalati tanulás.
·
A képzés zárónapján intenzív fizikai kihívás
kísérte a facilitátori tevékenység előzetes szempontok alapján történő
vizsgálatát. A klasszikus mocsárjárás az Ady Líceum hosszú folyósóján, útban a
félemelet felé, sok új megfigyelési szemponttal gazdagította a résztvevőket.
Végül is odaérkezetek, ünnepeltek... majd elemeztek, és reagáltak... majd
elbúcsúztunk, és továbbindultunk... Csak ez utóbbi volt szomorkás
:-(
·
A turné második állomása Brassó. Kimondottan
nagy létszámú csoport (54 fő! - khm... khm... még kettéosztva is sok!),
kimondottan nagy nyitottság és kimondottan élvezetes kalandok! Bőséges idő, jó
játékok, intenzív visszajelzések... izgalmas percek!
·
Lendületesen folytatódott a brassói Áprily
Lajos Főgimnáziumban az élménypedagógiai képzés a második napon. A pacsipáros
és a multikulti köszöntés felébresztette reggel a társaságot, utána pedig
Döbrögi uraság zsebbéli ölmérői és a padlószőnyegek indították be a résztvevők
fantáziáját és tanulási folyamatát. Volt hídépítés, Ínség, sőt, még Al Capone
illegális pókerklubjába is ellátogattunk. A hangulatról beszéljenek a képek!
·
A Brassói Képzés (a legendákat nagybetűvel
írjuk, ugye?) harmadik napján komplex és magas fizikai kihívással járó
gyakorlatokra került sor. A feladat célja a teljes csoportos együttműködés
mellett a faciltitátor tevékenységének megfigyelése és elemzése volt. A hosszas
és részletes elemzést rövid visszaidézés követte, a három nap meghatározó pillanatainak,
AHA-élményeinek megosztásával. Utána hangulatos zárás következett, majd
hazamentünk. Ford Escorttal. :-) A napot a mobiltelefonom 30 perces intenzív keresése
tette teljessé, mely során a vidáman távozó résztvevők lelkes integetése
közepette kétszer oda s vissza ki és bepakoltuk az autót (A Focust, nem az
Escortot...). Végül meglett. A teremben.
·
A hetedik napon sem pihentünk meg... Déván
kezdődött a turné harmadik felvonása. Többen is találkoztak már korábban is az
élménypedagógiával, úgyhogy igazi kihívás új élményeket nyújtani, újat, többet,
mást adni a módszerről... - és a módszerrel. Ismerkedési játékokra ezúttal
kevésbé volt szükség, tehát irány a magasabb szintű együttműködés, párban, vagy
akár teljes csoportban. Sétáltunk Déva főterén, építkeztünk kártyalapokból,
rajzoltunk rajzfilmet... Folytatjuk!
·
Élménypedagógiai alapképzést 30 órában szoktunk
tartani... hát, nagy ritkaság, hogy minden belefér, amit elmondani
szeretnénk... Mire jutunk akkor 20 órában? :-O Kérdezzétek a dévai pedagógusokat! Kiscsoportos
bútorkészítés (van, akinek zeneszóra,,,), utána szilvásgombócok az éhes
bohócnak, végül póker... helyett Fekete Péter. Felemelően kedves
visszajelzések... Déva vár... - visszavár!
·
A turné utolsó állomása Kolozsvár, a képzés
szombaton reggel kezdődött. Engem kifejezetten feldobott a nagy létszám, újra
két csoportban dolgoztunk. Jóval több ismerős, jóval több tapasztalat, jóval
nagyobb szakmai kihívás valami újat adni a Nagytáborok többszörös
résztvevőinek, a szeptemberi képzést elvégzőknek, tapasztalt, kisérletező
kedvű, kihívást kereső pedagógusoknak. Lássuk, az első nap délelőtt vajon
sikerült-e?
·
Szombaton délután folytatódott a Kolozsvári
Élménykavalkád. Két csoportban dolgoztunk, a tapasztaltabbak egy új eszközzel
ismerkedtek (bambuszrudacskák...), azok pedig, akik még nem próbálták ki
korábban, azok collstokkal játszottak. És ismét kiderült: nincs lehetetlen.
Akár torony..., akár híd... ha a szándék elég erős...
·
Vasárnap délelőtt még senki sem gondolt arra,
hogy vége lesz a képzésnek... még javában törtünk új kalandok felé! Újra
összekevertük a csoportokat, és mindkét osztályban magas szintű együttműködést
igénylő játékokra került sor. A rajzfilmkészítés is próbára tette a párokat és
a csapatot, de a hóembernek eljuttatni a hógolyokat... - háááát, az sem
lehetett könnyű. Teljes csoportos együttműködés és szociális kompetenciák
fejlesztése - személyes élmény alapján keresett kihívásokkal.
·
"Azt szeretném, ha minél több olyan
képességgel felruházott gyermek lépne ki az iskolából, aki tud, akar, hajlandó
csoportban élni, létezni, együttműködni. Akik a megfelelő szociális
kompetenciákkal fel vannak vértezve. Hogy tanórán vagy tanórán kívüli keretben
kapják ezt a tudást, az talán nem is fontos. Az biztos, hogy nem szeretném, és
nem is szeretem, ha olyan dolgot kell tanulniuk akár a saját gyermekeimnek is,
ami a feledésnek szól. Ami túl azon, hogy kötelező tananyag, nem ad
használható, értékes, gyakorlatias ismeretet." (Ezt a nagyon okosat én mondtam??? Nem is vittem
zakót... :-) )
·
"De akinek közel áll a szívéhez, felismeri
az ebben rejlő lehetőséget, az hatékonyan fogja alkalmazni. Őt már nem fogja
kielégíteni, hogy csak az "Iskola másként" héten alkalmazza. Ő be
fogja építeni az osztályfőnöki órákba, a kirándulásokba, a tanórákba is, mert
látja a dolog fontosságát, hasznosságát, működőképességét."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése